Izgatottan vártuk a június 7-ét. A szívem annak szurkolt, hogy ne vegyék fel, kapjunk még egy ilyen szuper évet, mint az eddigiek, de az eszem tudta, hogy most már jó lesz neki talán a közösség, lesznek új játékok, barátok, élmények.
Felvették.
A lelkem kicsit csalódott, újra és újra felmerül, hogy mi lenne ha most mégsem menne még, de persze tudom, nincs visszaút, hiszen Bori várja az ovit. Persze ez az élet rendje, blablabla, de akkor is a fene essen ebbe a rohanó időbe, hogy elveszi a locsi-fecsi lánykámat. Remélem szeretni fogja és jól érzi majd magát a pajtásai között :)
21-én szülői, életünk első szülői értekezlete...
Az elmúlt időszak alkotásai
12 éve