2-án elindultunk gyalog apuékhoz. A zöldségesig jutottunk el (ami kb. félúton van), Borki épp hangosan örvendezett annak, hogy micsoda nagy dinnyék vannak kitéve, amikor elfordultam egy pillanatra, hogy visszategyem a helyére a pénztárcámat, nagy ordítás lett.... naná, hogy a nagy dinnyebámulás közben nem nézett előre és elesett. Ilyen kiálló beton körök vannak, fával a közepükön és az egyik ilyen betonra rá, ahogy azt kell, szájjal tompítva az esést :( Odaugrottam, hogy jól van semmi baj, nem kell azért így sírni, felemeltem és akkor láttam meg, hogy tiszta vér a szája, orra, álla, arca meg még a sapkáján is volt egy folt...
Hát leizzadtam, végigpörgött az agyamon, hogy most gyerekorvoshoz kell rohanni? vagy vigyem be az sztk-ba? (ott voltunk pár méterre a gyerek sztk-tól) vagy hívjak mentőt vagy ájuljak el :D
Letöröltem, lemostam neki, mire befejezte a bőgést, én majdnem elkezdtem :D
Most így utólag látva a sebet elég vicces lett volna ha mentőt hívok, de akkor nagyonis reális ötletnek tűnt :D szerencsére ő pár perc múlva már el is felejtette a dolgot, a nap hátralévő részében folyamatosan evett, gondolom, akkor nem fáj neki :)
Fukszos Bori :D:D

Kaptunk Hajnitól egy pelusmintát, Borki a sapkamániás gyorsan fel is használta :D


3-án nagybevárásolni mentünk és úgy döntöttem, hogy hazafelé megérdemlünk egy mekis fagyit.. Borki két tölcsért is kapott, gondoltam egyiket megeszi most, másikat délután... hehe.. felváltva harapta, mire hazaértünk eltűnt mindkettő :D
Picit bemárthatta a fagyiba is, először fintorgott, végül rájött, hogy jó, akkor már mondta, hogy nyam-nyam :D


Hazaérve még hosszasan rajzoltunk :) Imád rajzolni, főleg, amióta ilyen nagy postai csomagolóra alkotunk :)



A mester alkot:
Egyébként a száján a seb mára még szebb lett, alig látszik már :)