25-e: itt még úgy tűnt szereti a babapiskótát, de aztán rájött, hogy nem finom, mert édes és kért egy abonettet :D
26-án gyerekorvosnál jártunk a két éves sátutszon és bárányhimlő elleni oltáson. Mint mindig, most is jóval hamarabb odamentünk, hogy legyen még idő libikókázni :D
Az oltást nagyon jól viselte, sírt persze, de leginkább amiatt, hogy hozzáér ilyenkor az orvos és az asszisztense.... természetesen oltás után is járt egy jó kis libizkókázás :)
Nagy nehezen rábeszéltem, hogy induljunk el végre, mert hamarosan bezár a rendelő :D Megbeszéltük, hogy még beugrunk az egyik játszótérre is. Mivel mentünk anyuékhoz, így az előttük lévő kis játszóra mentünk be. Borki nyugisan hintázott, amikor megérkeztek a galambok... eleve nem tetszett neki, hogy túl messze szálltak le, aztán nem akartak enni abból a rágcsából amit letettünk nekik (pontosabban Borki parancsára én letettem :D), aggódott, morgott, kesergett, méltatlankodott, de végül a galambok megkegyelmeztek és csipegettek kicsit az ennivalóból :D
Gyanakodva méregeti a leszálló galambokat:
Rájuk szól, hogy nem jó helyre szálltak és nem jó az sem, hogy nem esznek:
Na galambok! egy ilyen kicsit egyetek legalább!
Hatalmas öröm, hogy ettek végül :D
30-án szokás szerint felkerekedtünk, hogy átmenjünk anyuékhoz. A cumis babával indultunk útnak, de úgy tűnik rábeszéltem, hogy inkább Pöpöt hozza.
Útközben Borki észrevette, hogy egy cica beugrott a suli kertjébe, természetesen hosszasan néztük :D
Aztán végre elindultunk, de egyszer még visszaszaladt :)
Virágszedés Borki módra:
Természetesen most sem sikerült úgy átmennünk, hogy nem ettünk útközben :D:D
Milyen nagy már Borki is :)
VálaszTörlésAz utolsó kép mindent visz :D
VálaszTörlés