Visszamenőleg minden bejegyzés egy hónap leírása lesz, aztán ha utolértük magunkat akkor lassítunk a tempón és jobban cifrázzuk, részletezzük kis életünk szerény történeteit :)
Nézzük az októbert - bár már olyan rég volt, hogy elő kellett szednem a visszaemlékezéshez a jegyzeteimet:
Az első napok piszkosul nehezek voltak, tele sírással (Bori is sírt, én is sírtam), kétségbeeséssel, tanácstalansággal. Szerencsére gyakorló anyukák megnyugtattak,hogy ez mindenkinél így van :) Zsombor nagyon-nagyon sokat segített mindenben, nélküle nem boldogultam volna.
Utólag visszagondolva nagyon vicces, hogy mennyit bénáztunk a kezdetekben.
Igaz a mondás, hogy először elvei vannak az embernek, aztán gyereke... nem részletezem, ugyanis egy híján minden elvünk megdőlt, így túl sok mindent kéne leírnom :D
Eleinte még meg volt fordulva Bori, éjszaka volt nappal és nappal volt éjszaka nála, szerencsére azóta már rendeződtek a dolgok. Egy tündér kislányunk van, pláne ahhoz képest, hogy mi milyen sírós, keveset alvó gyerekek voltunk Zsomborral, nem is érdemlünk ilyen jó gyereket :)
11-én Bori próbált elaludni este, de mindig kipattantak a szemei, kínomban már lecsuktam őket a kezemmel és láss csodát! úgy maradtak :DDDDD A kis tökfej aludt pár órát :) Megpróbáltam ezt a trükköt másnap is, de már nem jött be.
14-én Bori rám nézett és hatalmasat mosolygott,majdnem bepisiltem örömömben, hiszen még nagyon korai lenne a mosolygás... erre a mosolyhoz küldött még egy hatalmas pukit is, de akkorát, hogy majdnem felborultam. Nem hiába hívják ezeket a "mosolyokat" gázmosolynak :D
Nagy tanulság: nem minden gyerek szereti a Hová mész te kisnyulacska című csodakölteményt... Borinál konkrétan kiverte a biztosítékot és keserves sírásba kezdett tőle, és nem a hangomtól, mert más dalt azért elvisel, csak ezt nem.
18-án végre nem fújt annyira a szél és ki tudtuk vinni Borit a kertbe. Percekig csak bőgött, mintha nyúztuk volna, aztán egyszer csak beájult, felvittük, betettük az ágyába és késő estig aludt, úgy kiütötte a friss levegő :D
24-én rámosolygott Zsomborra :) bezzeg most nem társított hozzá pukit, úgy látszik, azt megtartja nekem...
26-án voltunk az egy hónapos státuszon a védőnőnél. Borcsi egy tündér volt, útközben aludt, ott pedig édesen nézelődött. 4440 gramm és 57 centi :)
Néhány októberi kép:
Alvás a mérlegen :)
Két breki
Breki és egy brekiláb
Arcok:
Néha kitör a balhé is:
és néhány videó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése